Földönjáró: A madárbarát kert

Az újév sokak számára különböző fogadalomtételekkel indul. Én személy szerint nem tartozom azok közé, akik minden évben újabb és újabb fogadalmakat tesznek, aztán, így vagy úgy, de teljesítik azokat, vagy mégsem. Ugyanakkor mindig jár valami olyan a fejemben, ami épp a megvalósításra vár. Az egyik ilyen az újév beköszöntével vált elhatározássá. Megfogadtam, hogy az újévben a családomat is jobban bevonom a természetvédelembe és még inkább madárbaráttá varázsoljuk a kertet.

Egy kisebb kitérővel kell, hogy kezdjem írásomat.

Az utcákon sétálva egyre inkább szemet szúrnak számomra a körülbetonozott házak, furcsa alakokra nyírt örökzöldek és az, hogy sorra tűnnek el a nyáron oly kellemes árnyékot is adó lombos fák, színes bokrok, de még a zöld fű is. Divatossá vált mindent kővel borítani és lombhullató fák helyett idegen örökzöld fajokat ültetni mindenhová. Mondván, hogy azokkal kevesebb a baj, nem hullik ősszel a levelük, nem kell söpörni. De vajon biztosan mindenhol szebb látvány-e a giccsesen, bástya, vagy gömb alakúra nyírt örökzöld? Nem szép látvány az évszakok váltakozása, vagy ősszel a színes levelek hullása?

Milyen élettelenné és rideggé válik körülöttünk a világ, ha mindent egyhangúvá, kopárrá változtatunk, önző és lusta emberi mivoltunkból kifolyólag. Sajnálnám, ha tényleg ennyire elidegenítenénk magunkat a természettől, hisz mi is a természet részei vagyunk.

Hogy miért is itt kezdem?

Nagyon hangsúlyos és központi témává vált napjainkban a környezet-, és természetvédelem. Személy szerint én úgy érzem, hogy leginkább a saját, jól megszokott, kényelmes emberi környezetünkre korlátozódva. Vajon átérezzük-e a természetes környezet megóvásának fontosságát is, ha amúgy otthonunkat teljesen elzárjuk attól? A cikkem nem a környezettudatosságra nevelés módszereit kívánja feltárni. Egyszerűen azért említettem ezt meg, mert kiindulópontja volt a következő gondolatnak: Mi lenne, ha mutatnánk valami új, valami más példát is? Olyat, amivel a természetet hozzuk közelebb magunkhoz, közvetlen közel, az otthonunkba.

Egy helyi lapban megjelent cikkben olvastam egy díjról. Több ingatlantulajdonost is jutalmaztak így. Egy zsűri értékeli a lakókörnyezet, az udvar, a kert rendezettségét, ápoltságát, szépségét. Aki elnyeri a díjat, az egy emlékplakettet rögzíthet büszkén a háza falára, azt mutatva mindenkinek: „Szép kert, szép környezet díjazottja”.

Már jóval korábban, a Magyar Madártani Egyesületnél megismertem a Madárbarát Kert Programot is. Bár a programba hivatalosan még nem jelentkeztem, de számos hasznos információt szereztem ennek kapcsán. A Madárbarát Kert Programban résztvevők - ha teljesítik a feltételeket -, a már említett díjhoz hasonlóan, egy tetszetős táblával a ház falán dicsekedhetnek, hogy bizony ők egy madárbarát kert tulajdonosai.

Milyen jó is lenne az, ha a két szomszéd - akik egyfolytában azon versenyeznek, hogy kinek a portája a csinosabb -, ezúttal azon munkálkodna, hogy melyikük kertje lesz „madárbarátabb”.

Így jött tehát az ötlet, hogy vágjunk bele! Legyen a mi házunk az első az utcában, melynek falán a „Madárbarát kert” felirat díszeleg. Talán ha valaki megpillantja, neki is kedve támad megosztani otthonát a madarakkal is.

Miért is jó nekünk, ha madarak élnek a kertünkben? Bár mindannyian különbözőek vagyunk, de talán mindenki számára jelenthet valamiféle örömöt a madarak jelenléte. Öröm hallgatni a különböző madarak énekét, bámulni színes tollazatukat, vagy figyelni bravúros mutatványaikat repülés közben. De nem csak örömünket lelhetjük bennük, hanem hasznosak is lehetnek számunkra. Gondoljunk csak a harkályra, a fák doktorára, vagy más madarakra, melyek kártevő rovarokat, vagy azok lárváit előszeretettel fogyasztják. Persze nem csak nekünk lehet öröm, vagy haszon az, hogy kertünkben teret engedünk a madaraknak. A kert épp oly fontos a madarak számára is. Sok madár itt talál táplálékot, búvóhelyet, vagy lel otthonra és épít fészket. Számos madárfaj kifejezetten az emberi környezethez, az ilyen területekhez alkalmazkodott.

Kertjeink gyakori védett madárfajai többek között a feket rigó, a vörösbegy, a kék cinege, széncinege, tengelic, fakopáncs, zöldike, meggyvágó, csilpcsapfüzike és a fecskék is. A mindenki által jól ismert feketerigó sík-, domb- és hegyvidéken egyaránt gyakori faj. Nagyobb városokban is megtelepszik. Bogarakat és azok lárváit, pattanókat, cserebogarakat, lószúnyogokat és gilisztákat zsákmányol, de nagyon szereti a gyümölcsöket is. Egy részük állandó, más részük a Földközi-tenger nagy szigetein és Olaszországban tölti a telet. A vörösbegy kedveli az erdőket és a fás kerteket, majdnem mindig sűrű aljnövényzetben költ. Rovarokat, férgeket, bogyókat és magvakat fogyaszt. A széncinegék étlapján főleg rovarok, különféle ízeltlábúak: pókok, szöcskék poloskák, és hernyók szerepelnek. Télen főképp az olajos magvakat fogyasztják. Ebben a hideg évszakban gyakran kóborol táplálékkeresés közben. Ilyenkor akár más madarakkal (pl. kék cinege, őszapó) is csapatokba verődik. A cinegék állandó madaraink, így például télen segíthetünk nekik, etetők kihelyezésével. A madáretetőket említve pedig sokaknak a cinegék jutnak eszükbe. A nagy fakopáncs a fák doktora. Erős csőrével lyukat vés a fába, a kéreg alatt élő hernyókat keresgélve, majd ragadós nyelvével szedi ki táplálékát. A csilpcsapfüzike sűrű bokrok között, néha a fűben keresgéli rovarokból és pókokból álló táplálékát, ősszel bogyókat is elfogyaszt. Magyarországon rendszeres fészkelő és gyakori fajnak számít. A molnárfecske pedig főként települési környezetben fordul elő, de egyre inkább veszélyezteti a fészkelésre való helyek megfogyatkozása.

Sok mindent tehetünk meg azért, hogy az említett fajok bármelyike kertünk vendégévé, vagy lakójává váljon. Alapvetően nyáron fészkelőhelyet biztosíthatunk számukra, télen pedig etethetjük őket. Természetesen minden tevékenységet átgondoltan és tudatosan kell végezni, mert egyes esetekben vétlenül akár árthatunk is. Etetés esetén fontos odafigyelni, hogy mikor, hol, milyen rendszerességgel és milyen táplálékkal végezzük azt. Az etetés mellett gondolnunk kell az itatásra is. A megfelelő fészkelőhely megteremtését segíthetjük a növényzet kedvező megválasztásával, kialakításával, de akár odúk, költőládák, tálcák vagy műfészkek kihelyezésével is. Minden madárfajnak eltérő igényei vannak ilyen tekintetben is. A fecskék esetében például egy sárgyűjtő hely kialakításával az alapanyagot biztosíthatjuk a fészek megépítéséhez. Nyáron fontos lehet a pocsolya, vizes madárfürdő vagy porfürdő is. Láthatjuk, hogy mennyi dologra kell odafigyelni és azt is, hogy mennyi lehetőségünk van arra, hogy igazi madárparadicsommá változtassuk kertünket.

A Madárbarát Kert Program mindebben segítséget nyújt számunkra. A program célja, hogy a résztvevők a regisztrációt követően folyamatosan, egész évben végezzenek valamilyen madárvédelmi tevékenységet. Ezért a program, alkalmazkodva a különböző lakó-, és munkahelyi körülményekhez, több alprogramból áll, amelyek közül a legkézenfekvőbb a kertes házas környezetben végezhető természetvédelmi munka. Emellett lehetőség van arra is, hogy iskola, óvoda, panelház, vagy munkahely vegyen részt a tevékenységben. Fontos cél, hogy a madárvédelem minél szélesebb körben elterjedjen. A program egyik alapelve, hogy bárki csatlakozhasson hozzá. A regisztrációt követően a résztvevő tájékoztató anyagokat kap, melyek segítségével folyamatos, egész éven át tartó madárvédelmi tevékenységet folytathat. Ezt követően az első év végén a jelentőlap kitöltésével és visszaküldésével megszerezheti a Madárbarát Kert címet.

A Madárbarát Kert Programban való részvételhez nincs szükség különösebb madártani ismeretre, jártasságra, a regisztrációt követően megküldött Madárbarát Kert Kalendárium minden szükséges információt tartalmaz. A különböző madárvédelmi eszközök és téli madáreleség pedig a kertészeti és barkács üzletek mellett az MME boltjában is beszerezhető.

A programban való részvétel nem csak a szemléletformálás fontos része, hanem érdekes és hasznos kikapcsolódást is jelenthet mindenki számára.

Hogy újévi fogadalmam biztosan igazolva legyen, megígérem az olvasónak, hogy a következő egy évben többször beszámolok majd tevékenységemről, év végén pedig összegzem tapasztalataimat a programmal kapcsolatosan.