Egy korábbi témafeldolgozásom került a a napokban a kezembe. Mivel úgy döntöttem, hogy a blogot folytatom de egyelőre időm még nem sokat enged, ezért a most megtalált és már korábban összeállított anyagot is megosztom itt. A globális környezeti problémák ezúttal magyarországi vonatkozásban mutatkoznak be. Fontosnak tartom, hogy a nagy globális kérdések mellett a helyi, lokális kihívásokkal és kérdésekkel is foglalkozzunk. Ezúttal egy picit szakmaibb vizekre evezünk. Tulajdonképpen maga a téma szakmai de minden érdeklődő számára fontos lehet megismerkedni a magyarországi kutatásokkal és az elmúlt évek vagy évtizedek történéseivel. Lássuk miről is szólt és mit jelent a jövőnkre nézve az első komoly klímaváltozással foglalkozó magyar projekt: a VAHAVA.
Bár
a Föld klímájának időnkénti változása régóta tudományos tény és folyamatos
vizsgálódások célpontja, ennek ellenére széles körben ismert és jelentős
kérdéssé csupán az utóbbi évtizedekben vált. Napjainkra nem egyszerűen egy természettudományos
jelenségről, hanem annál sokkal szerteágazóbb, az emberiség jelenét és jövőjét
is érintő gazdasági és társadalmi problémáról kell beszélnünk.
A
globalizáció, a Föld népességének gyors növekedése, az ipari termelés
felgyorsulása és a gazdaság rohamos fejlődése szoros összefüggést mutat az
éghajlat változásával. A Föld népessége a XX. század elején még megközelítőleg
1,2 milliárd fő volt ami száz esztendő elteltével 7 milliárd főre gyarapodott. Az
éghajlat változásának okairól és mértékéről megoszlanak a vélemények tudományos
körökben is. A vita arról szól, hogy vajon természetes folyamatról vagy
antropogén hatások következményéről beszéhetünk-e. Mindenesetre a klímaváltozás
mértéke meghaladja a földtörténeti kutatások eddigi eredményei alapján
felállítható prognózist. Valószínűleg a természetes és antropogén folyamatok
együttesen hatnak és az emberi tevékenység jelentősen fokozza a változás ütemét
és mértékét. A változás viszont tény és ennek következményei egyértelműen új
kihívások elé állítják az emberiséget. Érinti ez a széleskörű társadalmat,
szakembereket és döntéshozókat egyaránt.
Jean-Baptiste
Fourier már 1827-ben használta az „üvegházhatás” kifejezést. Mára az egyik
központi kérdéssé vált az „üvegházhatás” fokozódása és az abban szerepet játszó
emberi tevékenység. A kutatók nagy töbsége egyetért abban, hogy a jelenleg
zajló gyors klímaváltozás fő oka az üvegházhatású gázok kibocsátásának
növekedése. E gázok légköri
koncentrációjának emelkedésével együtt növekszik a hőmérséklet is. Az elmúlt
100 évben fél fokkal emelkedett a Föld átlaghőmérséklete, az utóbbi nagyjából
50 évben pedig a melegedés mértéke jelentősen felgyorsult. A globális
felmelegedés és a károsanyag kibocsátás összefüggéseit vizsgálva könnyen
beláthatjuk, hogy a problémával komplexen kell foglalkoznunk. Fontos az
erőforrások mértékletes és fenntartható kiaknázása, egyenlő elosztása és
hatékony, fenntartható és környezetbarát felhasználása is.
A
globális felmelegedés vagy inkább klímaváltozás nem mindenütt egyértelmű melegedést
jelent. Következményei területenként eltérőek lehetnek, de mindenképp a
szélsőségek felerősödéséhez vezetnek. A problémák lokálisan indulnak és a
következmények is a globális hatások mellet lokálisan eltérő módon
jelentkeznek. Fontos tehát, hogy a világ régiói és országai saját
környezetükben is vizsgálják egyrészt azt, hogy miként járulhatnak hozzá a
környezeti problémák megelőzéséhez és enyhítéséhez, illetve a már érzékelhető
és a jövőben egyre inkább jelentkező változásokra milyen válaszokat és
megoldásokat tudnak adni. Úgy gondolom, hogy a megelőzés mellett a legfontosabb
teendő az alkalmazkodás lehetőségeinek kutatása, majd a jövőben az eredmények
kamatoztatása.
Forrás: Google
Korunk e kérdéseit hazánknak is komolyan kell vennie. Ahhoz, hogy a Kárpát-medencében elkerülhetők legyenek a későbbi gazdasági és társadalmi katasztrófák és sikeresen vehessük a klímaváltozással járó kihívásokat, széleskörű együttműködésre és átfogó vizsgálódásra van szükség, amely több területet is érint. E célok elérése érdekében A Magyar Tudományos Akadémia és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium összefogásában 2003-ban elindult egy 3 éves program VAHAVA projekt néven, amely arra kereste a választ, hogy a várható klímaváltozás milyen hatást okozhat Magyarországon, és erre milyen válaszok adhatók. Az alapkoncepció kulcsszavai: VÁltozás- HAtás- VÁlaszadás (VAHAVA).
Azt, hogy hazánkat is jelentősen érinti a klímaváltozás és annak következményei, már nem csupán a szakemberek által végzett komoly kutatások bizonyítják. Intő jel mindenki számára a már fentebb említett szélsőségek egyre gyakoribb és intenzívebb magyarországi megjelenése is, melyeket már „saját bőrünkön” tapasztalunk. Évről évre egyre több híradás szól szélsőséges időjárási helyzetekről, súlyos károkat okozó viharokról, heves esőzésekről, rekordokat döntögető áradásokról vagy hosszan tartó aszályos időszakokról, hőmérsékleti szélsőségekről, hőhullámokról. Ezek megszaporodása nem csupán az információ modernkori könnyebb és gyorsabb terjedésével magyarázható, hisz évtizedekre vagy épp évszázadokra visszamenőleg feljegyzések tanúskodnak a változások létezéséről, nyomonkövethetőségéről. Ha nem figyelünk oda és nem alkalmazkodunk a megváltozott körülményekhez, jelentős gazdasági és társadalmi károkat szenvedhetünk el. Emellett fontos megjegyezni a természeti környezetünket és az emberi egészséget érintő hatásokat is.
A VAHAVA projekt vezetője Láng István akadémikus volt. A projekt során
meghatározták a magyarországi klíma változásának várható irányát,
elemezték ennek az egyes ágazatokra és szakterületekre valószínűsíthető
hatását. A VAHAVA projekt céljai a felkészülés, megelőzés, védekezés,
helyreállítás érdekében az alábbiak
(Láng I. 2006) :
- A Nemzetközi és hazai előzmények áttekintése, a klímaváltozáshoz kapcsolódó új fogalmak bevezetése, a hazai időjárási jelenségek áttekintése, Az eddigi tapasztalatok, tanulságok áttekintése, a reagálások kritikai értékelése, valamint a hatásterületek, a válaszmegoldások, eszközök, feltételek feltárása, ezekre a társadalom felkészülésének előmozdítása.
- A klímapolitika hazai meghonosítása, a Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia koncepciója alapjainak kidolgozása 20-25 év időtávra, amit időszakonként konkretizált cselekvési programokkal valósítanak meg.
- Felsőszintű döntésre – országgyűlési határozatra – javaslat összeállítása, a feladatok végrehajtásáról, a feltételek megteremtéséről, a végrehajtásban szereplők felkészítéséről.
A
kutatás olyan területeket érintett mint a
meteorológia, mezőgazdaság, ezen belül is növénytermesztés, kertészet, növénynemesítés,
növényvédelem, rét- és legelőgazdálkodás,
állattenyésztés, erdészet, növényélettan és stressztűrő képesség,
természetvédelem, ökológia, élelmiszertermelés és kereskedelem, földhasználat,
vízgazdálkodás, turizmus, regionális fejlesztés, közlekedés, települések
energiaellátása, környezet-egészségügy, katasztrófavédelem, klímavédelem, gazdasági
és jogi szabályozás az előbb említett területeken, kockázatelemzés, oktatás,
képzés.
A
program végrehajtásának menetét különböző munkafázisokra, elvégzendő teendőkre
bonthatjuk. Eszerint a következő lépésekben zajlott a projekt végrehajtása:
Első lépés az adatok,
információk begyűjtése, összegzése (hazai és nemzetközi publikált adatok, meteorológiai
vizsgálatok eredményei, a korábbi szélsőséges időjárási körülmények
gyakorisága, ezek gazdasági kártételei, valamint a jelenlegi gazdasági és jogi
szabályozás). Öt klímaváltozási forgatókönyv elkészítése Magyarország
természeti viszonyaira kidolgozva. (változatlan, meleg-nedves, meleg-száraz,
hűvös-nedves és hűvös-száraz). Ezek javarészt az első év feladatai.
A második évben
már aktualizálódik az összefoglaló tanulmányok készítése felkért szakértők
segítségével. Ezek részben felölelik a jelenleg folyó kutatások eddigi eredményeit,
de az úgynevezett hiányterületeket is lefedik. Cél néhány lehatárolt területen
1-2 év alatt teljesíthető experimentális vagy modellezési kutatások elvégzése. Ebben
a szakaszban 2004 december 31-ig vizsgálták hazánk kibocsátásának csökkentési
lehetőségeit (üvegház hatású gázok, emisszió kereskedelem). Majd ezután 2005
december 31-ig tartott az az időszak amikor a klímaváltozással járó kedvezőtlen
hatások mérséklésére szolgáló konkrét beavatkozások kidolgozására került sor.
Olyan területeket érintve mint a mező- és erdőgazdálkodás, a természetvédelem,
vízgazdálkodás, gazdasági és társadalmi következmények valamint egyéb speciális
részterületek.
A munka utolsó fázisa az előző fázisok eredményeinek
szintetizálása, különböző döntéshozatali szintekre, illetve idősávokra vonatkozó
javaslatok és intézkedési tervek kidolgozása. A program főbb megállapításainak
és javaslatainak széleskörű ismertetése a kutatási, fejlesztési és oktatási szakértők
között, a különböző szakmai szervezetek, potenciális ágazati felhasználók
bevonása a következtetések és javaslatok kidolgozásába.
A
projektben szakemberek széles köre vett részt, s figyelembe vették a nemzetközi
kutatásokat, a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok, a Nemzeti
Környezetvédelmi Program és a Nemzeti
Környezet-egészségügyi Akcióprogram egyes kutatási eredményeit, illetve a hazai szakirodalomban publikált
egyéb megállapításokat is. A projekt felügyeletét az MTA és a KVVM közös bizottsága
látta el. A program végrehajtását a Tudományos Tanács segítette, melyben Láng
István elnökölt. A program sikeres
lebonyolítását elősegítették kutatóhelyek, egyetemek, mint például a Debreceni Egyetem, a Szent István Egyetem, a Kaposvári
Egyetem és a Nyugat- Magyarországi
Egyetem. Továbbá vállalatok, társadalmi szervezetek és egyéni szakértők
is hozzájárultak tudásukkal, szakmai
munkájukkal a sikerhez. A VAHAVA projekt nemzetközi megismertetése érdekében
kapcsolatok felvételére került sor több külföldi szervezettel, mint pl.
Meteorológiai Világszervezet, UNESCO, IIASA, Alpok – Adria Tudományos
Együttműködés. A projektben részt vevő kutatók egy csoportja bekapcsolódott az Európai Unió „Adaptation
and Mitigation – ADAM projekt” kutatásába. Személyes találkozásokra is sor
került, így többek között az ADAM Project Office, Tyndall Centre for Climate
Change Research, University of East Anglia, Norwich és Potsdam Institut für klímafolgen-Forschung,
Potsdam intézményekben. A rendezvények, kiadványok több fontos, az egész társadalmat
érintő kérdésre is ráirányították a
figyelmet, melyek pozitív reagálásokat eredményeztek, mint például: a klímapolitika, a légkörvédelem és az
alkalmazkodás fontossága, a biztosítások növekvő szerepe, a különféle alapok létesítése és
összehangolt működtetése, a felkészülés humán,
anyagi-műszaki feltételei, a szükséges tartalékok stb. Az MTA az eredményekről
három részjelentést is készített, melyeket
egy háromrészes dokumentumfilmben is bemutattak. Ezt Zágoni Miklós fizikus szerkesztette. A VAHAVA
rendezvényeire a projekt témaköréről füzetek jelentek meg, melyek a borító színéről váltak ismertté.
Az összefoglaló
zárójelentést 2006. március 30-án készítették el. A
zárójelentés elsősorban a kormányzati, politikai, gazdasági és önkormányzati
döntéshozók figyelmét kívánta felkelteni, hogy jelezze a valószínusíthető
klímaváltozás hatásaira való felkészülés sürgető nemzeti feladatait.
Természetesen az is fontos volt, hogy a társadalom széles körei felismerjék és
támogassák a felkészülés folyamatát. A média nagy segítséget adhat a
döntéshozók és az egyes társadalmi csoportok „klímatudatosságának”
fejlesztéséhez. A jelentés átfogó változtatást javasol a biztosítás és a
katasztrófavédelem területén. Megfogalmaz egy hatékony klímavédelmi stratégiát,
és a kárenyhítés céljából pénzalapot hoz
létre, illetve az Országos Meteorológiai Szolgálat átszervezését is előírja. A projekt lezárásával a témához kapcsolódó munka nem
fejeződött be. Az Éghajlatkutatók Fóruma ezután
a VAHAVA projekt eredményeire
alapozva összeállította a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát (NÉS). Ezt az
országgyűlés 2008. február 13-i ülésén fogadta el a 2008-2025-ig tartó
időszakra. A VAHAVA projekt nem ért véget folytatás nélkül. Jelenleg VAHAVA
hálózatot önkéntes információs-koordinációs hálózatként működtetik széleskörű
egyéni és szervezeti részvétellel egyaránt.
Források:
·
VAHAVA honlap:
http://www.vahavahalozat.hu/
·
Láng I., Csete L., Jolánkai M. (szerk.): Felkészülés A Globális Klímaváltozás Várható Hazai
Hatásaira, Budapest, 2006
·
Szörcsök Sz.: A
VAHAVA projekt (http://www.publikon.hu/application/essay/219_1.pdf)
·
Magyar
Tudományos Akadémia honlapja: mta.hu (http://mta.hu/mta_hirei/vahava-jelentes-14281/)
-
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése