Földi édenkertek - Igaz vagy hamis?

 Van a világban még néhány olyan kis "ékszerdoboz", ami egyediségét és különleges értékeit sokáig meg tudta őrizni a világ, de leginkább talán saját maga számára. Az ezeken a helyeken élő népek évszázados vagy sokszor évezredes kultúrát, hagyományokat, vallást, építészetet, zenét, öltözködést őriznek még a hétköznapjaikban is. Nekünk egzotikus és különleges, nekik fontos és mindennapi. . Mások a gyönyörű természeti adottságaikkal érdemelték ki a nagyvilág figyelmét. Az ilyen helyek talán a sokáig tartó elszigeteltségüknek köszönhetik azt, hogy máig azok, amik. 

  Gyorsan zsugorodó világunkban már nem csak a felfedezők, hajósok, kutatók juthatnak el távoli helyekre. Valahogy minden közelebb került egymáshoz. Ezzel együtt elérhetővé és nagyon is kedvelt célponttá váltak az addig csak útifilmekből és leírásokból ismert helyszínek. Vajon áldás vagy átok a hirtelen jött népszerűség? Őrzik-e még ezek a helyek azt, ami egyedivé tette őket. Vajon meddig tudják megtartani identitásukat?

Bali: hagyomány és fejlődés

  A teljesség igénye nélkül utazzunk el virtuálisan a világ két helyszínre ezek közül. Kezdjük az utazásunkat Délkelet-Ázsiában a több mint 18 000 szigetből álló indonéz szigetvilág egyik legismertebbjén, az “Istenek szigetén”, Balin.

  Bali az Indonéz Köztársaság szigetei közt is egészen egyedülálló. A Békés-megye méretű sziget kulturális és vallási szempontból is különleges, a szomszédos térségektől eltérő értékekkel és hagyományokkal rendelkezik. Gazdag hitvilága miatt kapta az “Istenek szigete” elnevezést. A szigeten rengeteg templom található és nem túlzás azt állítani, hogy minden egyes ház rendelkezik egy saját kis templommal vagy szentéllyel is. Míg Indonézia lakosságának nagy része muszlim vallású, addig Bali valamivel több mint 3 millió lakosának nagy része hindu.

   A hindu hit áthatja a balinézek mindennapjait is. A rengeteg templom mellett mindennaposak a különböző ünnepségek és szertartások. A hit gyakorlása olyannyira fontos, hogy a családok kiadásai közt az elsők közt szerepelnek ezen szertartások költségei. Balin sétálva apró áldozati kosárkákkal találkozhatunk mindenütt. Ezekben virágot, cukorkát, cigarettát, kellemes illatú füstölőt vagy más apróságokat helyeznek el. Láthatunk ilyet az utcán, a szentélyeken, a hotelekben, körforgalmakban, áruházakban de még az autók műszerfalán is. Ha megérezzük, sosem fogjuk elfelejteni a balinéz levegőt átjáró, szinte állandó és jellegzetes füstölő illatot sem.

  Az illatok és a látvány mellett meghatározó a zene. Bali és Jáva is a gamelán zenéről híres. A gamelán tulajdonképpen az ezt a zenét játszó hangszerek együttesét jelenti. Ez az ősi zenei stílus, rendkívül sokszínű és kellemes dallamokkal fokozza a hely hangulatát. Hangszereik szépen megmunkált, művészi faragásokkal díszített főként ütős, húros és fúvós hangszerek. A fafaragást egyébként nagyon magas szinten űzik a balinéz mesterek. A minőségi helyi faanyag és a művészi megmunkálás miatt a faragott alkotások nyugaton is keresett és értékes termékek.

   A gamelán együttesek a szertartások és előadások elengedhetetlen részei. A balinézek a szertartások alkalmával saját dekoratív helyi viseletüket öltik fel. Nem ritka az sem, hogy a hétköznapokban is viselik ezeket a ruhadarabokat. Ilyenek például a derékra tekert úgynevezett sarong, amit férfiak és nők is hordanak, illetve a nők hosszú díszes blúza, a kebaya.  A hagyomány jellemvonásai az épületeken is tükröződnek. A homlokzatokon, kerítéseken és falakon a keleti világra jellemző díszes elemek és formák jelennek meg. Ezeket még az újabb épületeken is alkalmazzák.

   A balinéz emberek nagyon kedvesek. Nem sietnek és nem mérgelődnek. Mindenkihez van egy kedves szavuk, sokat mosolyognak és ráérősen, kicsit sem kapkodva teszik dolgukat. A vendégeket szívesen látják. Az idegenforgalom zsúfolt célpontjain a kedvesség mögött talán ma már az üzleti érdek is megbújik. Mindenki szeretne valamit eladni a látogatóknak.

  Vajon mennyire hiteles a mai Bali? A sziget jelentős bevétele származik az idegenforgalomból ami  nagyon gyors változásokat eredményez. A piacokon nem csak tradicionális termékekkel, hanem nagy arányban import szuvenírekkel is találkozunk. Az újabbnál újabb szállodák és nyugati mintára épülő éttermek, bevásárlóközpontok sorra nőnek ki a földből. A látogatottabb célpontokat széles, több sávos autópályák kötik össze egymással. A nemzetközi repülőtér is az elmúlt években nőtte ki magát. Az idegenforgalom növekszik és nagyon úgy tűnik, hogy a helyi környezet is ehhez igazodik. Igazán látványos és gyors fejlődés zajlik a szigeten.

 A modern nyugati turistatömeg már nem afféle kalandorokból áll akik távoli helyek és kultúrák megismerése miatt képesek egyszerűbb körülményeket is elviselni. A nyaralásuk során is szeretnék ugyanazt megkapni amit odahaza. Szeretnének bevásárlóköpontban vásárolni, hamburgert és pizzát enni, este hangos diszkóba járni és mindennel felszerelt modern, légkondicionált hotelekben megszállni.

   Persze nem csupán a turisták élvezik ki az efféle nyugati javakat. A helyiek élete is megváltozik és a globalizáció a mindennapjaikba is beférkőzik. A rizsföldeket már sok helyi földműves eladta. Ezek helyén újabb építkezések indulnak el. A mezőgazdaság egyre inkább a szolgáltatási szektornak adja át a helyét. Érthető a lakosság alkalmazkodása, hisz mindenki szeretne részesülni a növekvő bevételi lehetőségekből. Csupán jobb életet akarnak biztosítani családjuk számára. Szeretnék taníttatni gyermekeiket és részesülni akarnak ők is a megfelelő egészségügyi ellátásból.

  A fejlődéssel együtt nagyon nagy különbségek mutatkoznak. Elég két szomszédos utca közt elsétálnunk. Az egyikben a legmodernebb bevásárlóközponttal és csillogással találkozunk, míg a másik utcába érve a szegénységet és a higiénia hiányát látjuk. A kettősség közt pedig ott van a már említett különleges hangulat és a máig megmutatkozó tradíció. Vajon a sziget melyik arca az igaz és vajon melyik tud tovább megmaradni?

 Kétség sem férhet hozzá, hogy a nyugati országok is valahogy így kezdhették akkoriban. Elvégre velünk nyugatiakkal is megtörtént, hogy az egyszerű falusi életet és a kétkezi mezőgazdasági munkát, a nehéz megélhetést és rossz körülményeket lecseréltük a modern világi létre, annak minden előnyével és hátrányával együtt. Az eddig viszonylagos elszigeteltségben élő kis szigetekre most évtizedek alatt zúdult a modern világ évszázados fejlődése. Mindezek ellenére úgy tűnik, hogy a balinéz emberek nagyon is biztosak saját örökségükben és identitásukban. Ha valaki Balira látogat, mindent megkaphat amit a világ legmodernebb országaiban is. Ugyanakkor a helyi embereken érzi  igazán azt, hogy most egy más világba csöppent. Még ha boltjaik a nyugati igényekhez is igazodnak, a saját hozzáállásuk és mentalitásuk egyértelműen és elvitathatatlanul a sajátjuk maradt. 

   Ez a magabiztosság reményt jelenthet a jövőre nézve. Bali ma is az, ami. Nem hamis és nem illúzió, még ha a hatalmas kontrasztok miatt néha úgy is tűnik. Őrzi hagyományait és halad a korral. Talán a kettősség amiről fentebb említést tettünk épp a mérleg két nyelvét jeleni. Ha ez a mérleg egyensúlyba kerül és ott is marad, akkor Bali még hosszú idő múlva is igazi “ékszerdoboz” marad a világ számára.

Maldív-szigetek: luxus és nyomor

Forrás

   Képzeletbeli utazásunk következő állomása a Maldív-szigetek ahol egy kicsit másfajta problémákkal szembesülhetünk. A Maldív Köztársaság az Indiai-óceán területén fekvő, nagyjából 1200 szigetből álló ország. A gyönyörű atollok, korallzátonyok, apró szigetek és a kristálytiszta tenger a leggazdagabbak igazi üdülőparadicsomává tették a térséget. Ide elsősorban a nyugalom és a gyönyörű természeti adottságok miatt érkeznek a pihenni vágyók. Az ország 200 szigete lakott, amiből közel 100 sziget kifejezetten a turistáké. 

   A Maldív Köztársaság egyébként egy iszlám vallású ország amiből az idelátogatók szinte semmit nem érzékelnek, hisz nem is találkoznak a Maldív-szigetek valóságával. A főváros Malé. A nemzetközi légitársaságok repülőgépei Malé repülőterén, de tulajdonképpen egy külön, csak a repülőteret jelentő szigeten szállnak le. A repülőtérről aztán hidroplánokkal és hajókkal szállítják az utasokat a kisebb üdülőszigetekre, ahol már csak a szállodák és luxusvillák világával találkoznak. A Maldív-szigeteket bemutató prospektusok és filmek elsősorban az országnak ezt az arcát mutatják be. Türkizkék tenger, hófehér homokos tengerpart, pálmafák, nyugalom és kényeztetés, ez a Maldív-szigetek.

Forrás

  Más képet kapunk ha az ország egészét nézzük vagy magát a fővárost, Malét. A Maldív-szigetek kevésbé ismert és szomorúbb arcával foglalkozott már egy adásban Cseke Eszter és S. Takács András népszerű sorozata, az On The Spot is.

Az ország bevételeinek túlnyomó részét az idegenforgalom fedezi. Az egykor jelentős halászat ma már igazán háttérbe szorult. Az ipari termelés pedig tulajdonképpen csak a fővárosra, Maléra korlátozódik és főként a helyi termények és alapanyagok feldolgozását jelenti, elsősorban halfeldolgozást. Az idegenforgalmat szolgáló szigeteken szerencsésnek mondható maldívok dolgoznak, de nagyon sok az Ázsia és Afrika más országaiból érkező szállodai alkalmazott is.

   Az országban nagyon magas a munkanélküliség aránya, a külföldről szerencsét próbálni ide érkező vendégmunkások helyzete pedig általában véve aggasztó. A maldívok nagy része az egész életét az apró szigeteken összezsúfolva, bezártságban éli le. A munkanélküliség, a bezártság és a rossz körülmények komoly társadalmi problémákhoz vezetnek. Sok fiatal rendszeres droghasználóvá válik. A Maldív Köztársaságban a prostitúciót és - iszlám ország lévén - az alkoholfogyasztást is törvény tiltja. Ugyanakkor az idegenforgalomnak fenntartott szigeteken az alkoholfogyasztás engedélyezett. A szigorú törvények ellenére a droghasználat és a szexuális erőszak is komoly problémát jelent az országban. Mindebből természetesen a turisták az itt töltött szabadságuk alatt semmit nem érzékelnek. Ezek a problémák különösen kiéleződnek a fővárosban, Maléban.

Malé (Forrás)

  Malé egy mindössze 2 km² területű sziget. Lakossága nagyjából 100 ezer fő. Malé látképe és az utcák hangulata már kevésbé, vagy egyáltalán nem árasztja azt a hangulatot amit az utazási irodák prospektusaiban látunk. Zsúfoltság, szegénység és igazán rossz életkörülmények - igen, ez is a Maldív-szigetek. Ahogy az On The Spot riporterei is foglalkoztak vele, a fővárosban élő fiatalok jelentős része elkeseredettségében válik drogfogyasztóvá. Nem meglepő a helyzet, hisz ezek az emberek valóban a külvilágtól elzártan élnek. Életkörülményeik és az alacsony munkabér vagy munkanélküliség pedig könnyen vezetnek a céltalansághoz, kilátástalansághoz. 

  Malé városában nem csak a helyi lakosok helyzete kifogásolható. Közvetítők révén rengeteg vendégmunkás érkezik a Maldív-szigetekre. E közvetítők hátterében gyakran igazi maffiahálózatok húzódnak. A bevándorló ázsiai vendégmunkásokat embertelen körülmények közt tartják, illetve éhbérért dolgoztatják például egyes szállodák építkezésein. A munkabérükből nem telik arra, hogy jobb feltételeket teremthessenek maguknak. Összezárva nyomorúságos körülmények közt, éhezve várják azt, hogy visszatérhessenek szülőhazájukba a családjukhoz. Ez nem egyszerű, hisz a közvetítők még útlevelüktől és más hivatalos papírjaiktól is megfosztják őket.

Forrás

  Természetesen nem minden szálloda épül ilyen módon. A luxusszállodák jelentős része a nagy nyugati szállodaláncok tulajdona. Egyesek kifejezetten figyelnek arra, hogy a tisztességes bánásmódot is szem előtt tartsák. Ez üdvözölendő, még ha gyakran csak amiatt is teszik, mert féltik a világban megszerzett jó hírnevüket. Nem csupán a munkakörülmények, de az idegenforgalom fokozódásával járó hulladékok kezelése is komoly kihívást jelent a szigeteken. Egyelőre nem tűnik még csak kielégítőnek sem a helyzet rendezése, noha az újabb szállodák építésénél már az előbb említetteken túl, a környezetvédelem és a lehető legkisebb környezetátalakítás is fontos szempont.  A háttérben mégis ott húzódnak ezek a komoly társadalmi problémák, amelyek ellen talán a legtöbbet a törvények szigorú betartatásával maga a maldív kormány tehetne. Több szervezet is működik az országban akik a drogfogyasztás és a vendégmunkásokat érintő kegyetlen bánásmód ellen tiltakozva végzik segítő munkájukat. Úgy tűnik ez egyelőre kevés.

   Megnyugtató lenne tudni azt, hogy rövid időn belül nem csak az elszigetelten itt nyaraló nyugatiak számára lesz ez a hely maga a paradicsom. Azért is reméljük ezt, mert az előrejelzések szerint a tengerszint emelkedésével a szigetek az évszázad végére akár el is tűnhetnek a szemünk elől. A klímaváltozással járó tengerszint-emelkedés miatt a Maldív Köztársaság a Föld egyik legveszélyeztetettebb országa lett. A tudósok és politikusok már ma is azon gondolkodnak, hogy milyen megoldást találjanak ki e jövőbeni helyzetre. Talán úszó szigetek, talán költözés vár a maldívokra. Szerencsésebb lenne vészjósló jövőnél hamarabb megnyugtató megoldásokat és válaszokat találni a kérdésekre.

Forrás

  A világon számos hasonló helyzetben lévő terület van még. Természetesen cikkünk két állomása csupán e jelenségek szemléltetésének egy-egy  példája volt. Hol a kultúra, hol a természeti örökség, hol pedig az emberi élet és az emberi jogok vannak veszélyben úgy, hogy egy egészen más és hibátlan édenkertet látunk az előtérben. Mint ahogy már írtuk, a modern világ is átélt és ma is átél hasonló folyamatokat. Legyen a múlt és a tapasztalat intő példa és ösztönzés ahhoz, hogy a globális világ egyként, a sajátjaként tekintsen e földi paradicsomokra, a világ örökségeire. A fejlődést nem lehet és nem is kell megállítanunk. Annak a bizonyos egyensúlynak a fenntartása viszont elengedhetetlen. Bizonyára ez lesz a legfontosabb és legnehezebb feladat is a jövőre nézve.

L.Á.