A mai napsütéses időjárás kicsalogatott minket a szabadba. Nem mentünk távolra, a kertet vettük célpontba. Egy darabig csak élveztük a még mindig kellemesen melengető őszi napsugarakat, bámultuk a kék eget, a felhőket, a lehulló színes faleveleket. E kép mellett az aláfestő zene a madarak dala volt.
Eltűnődtünk, közelebbről akartuk látni a zenészeinket, első sorból akartuk élvezni a műsort. Aztán hipp-hopp pár perc múlva már kész is volt a rögtönzött madáritató, a "színpad". Mindössze egy használaton kívüli virágalátétre, néhány kisebb faágra, no meg vízre volt szükségünk. Egy-egy kisebb ágra puhább almát is szúrtunk, hátha valaki szereti az efféle csemegét is. Reméltük, hogy vonzónak találják a madarak is és nem fognak sokat késlekedni. Mi helyet foglaltunk, elcsendesedtünk és vártunk.
Talán 5 perc telt el és már meg is érkezett az első madarunk, egy széncinege. Néhány pillanatot töltött mindössze az itatónál. Kortyolt párat, körülnézett majd elrepült. Nemsokkal később a szomszédos fára visszatért, most már harmadmagával. Óvatosan felmérték a terepet majd felváltva egyesével oltották szomjukat. Közben egy másik fán az ütős szekció is rázendített, megérkezett a nagy fakopáncs is.
Csak bámultuk őket hosszú időn át. Megnyugtató és felemelő érzés volt az időnket friss levegőn tölteni. Az előadás egyébként bármikor megtekinthető. Belépőjegyet nem szednek, a műsor ingyenes, mindössze egy kis gondoskodásra és nyitott szemeinkre van szükség e kellemes időtöltéshez. Ajánlom mindenkinek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése